Ezekkel a szavakkal köszöntöttek minket vendéglátóink, miután iskolánk 16 tanulója és 3 pedagógusa (Kiss Imre, Kelemen Zita, Szaszkó Péter) immáron 7. alkalommal érkezett meg a türingiai Bertha von Suttner Regelschule meghívására a németországi településre.
A fogadás után a gyerekek a német családoknál, mi, kísérők, egy kellemes vacsora után egy közeli falu fogadójában pihentük ki az utazás fáradalmait. Másnap reggel Frank Teichmann, az iskola igazgatója köszöntött minket a tiszteletünkre felsorakozott német diákok előtt. A délelőtt további része ismerkedési játékokkal és a másnapi erfurti kirándulást előkészítő projektfoglalkozással telt. Délután került sor a hagyományos kézilabdatornára. A fordulatos, küzdelmes találkozót hétméteres dobásokkal a magyar csapat nyerte, ami azt jelentette, hogy a kupa, mint eddig mindig, most is a vendégeké lett. Kedden interaktív angolnyelvű idegenvezetéssel ismerkedtünk meg a Petersberg erőddel, majd a magyar és német tanulók mutatták be anyanyelvükön a belváros nevezetességeit, amelyet az előző nap egy angolnyelvű prospektusból kellett lefordítaniuk. Végül kis csoportokban vásárolgattunk a helyi üzletekben. A nap zárásaként kis nyugalomra leltünk Európa egyik legnagyobb tere fölé magasodó erfurti dóm falai között, amely egyszerű, de monumentális épületével mély benyomást gyakorolt ránk. Szerdán széllel és esővel dacolva ismerkedtünk a Hainich Nemzeti Park állat- és növényvilágával. A lombkoronák szintjén sétálgatva jókedvünket megőrizve hallgattuk az idegenvezető előadását. A mühlhauseni termálfürdőben kedvünk szerint csúszdázhattunk, úszhattunk a kinti-benti medencékben. A csütörtöki napon Jénában egy a magyar Csodák Palotájához hasonló intézménybe látogattunk, ahol érdekes fizikai kísérleteknek lehettünk részesei. A városnézést elmosta az eső, így volt időnk egy kis ajándékvásárlásra is. Este búcsúvacsorával köszöntünk el egymástól, majd pénteken reggel 6 órakor indultunk haza.
A két iskola közötti partnerkapcsolat 2003 óta tart, köszönhető ez a települések és iskolák vezetőinek, a pedagógusoknak, de elsősorban a mindenkori vendéglátó szülőknek, akik a kirándulás ideje alatt biztonságos otthont nyújtanak a gyermekeknek. Érdekes volt megfigyelni, hogy az eltelt évek alatt mennyire magabiztossá váltak tanulóink. Az okostelefonok és az internet segítségével a kommunikáció is sokkal könnyebb lett. A mindennapok, az egymás szokásainak, kultúrájának megismerése, elfogadása, a nyitottság, de a saját értékeink tisztelete is olyan kompetenciák, melyeket az ilyen kirándulások alkalmával tudunk még jobban megélni.
Végül szeretnék köszönetet mondani Nagy Sándor polgármester úrnak és Kistelek Város Önkormányzatának, hogy utazásunkat támogatták. Czirok Tamás, Rácz József buszvezetőknek és Czirok Zoltánnak, hogy útközben vigyáztak ránk.
Kiss Imre
