Kistelek első iskoláját 1779-ben építették a Félegyházi úton (a mai C-Univerzál Áruház helyén) L-alakban. Az épület vályogból készült, teteje nád volt, homlokzata a templomtérre nézett. Egyetlen tanteremben együtt tanultak a lányok és a fiúk a kántor vezetésével. Az iskola igazgatója a mindenkori plébános volt, legelső tanfelügyelője Szablik István szegedi tanár, akit II. József abszolutizmusa idején “nemzetellenes” magaviselete miatt elmozdítottak állásából. Az 1802-ben kiadott Ratio Educationis megszüntette a tanfelügyelőséget, az ellenőrzést a vármegyékre és az egyházra bízta. A község népiskolája egyházi volt, tanítója Tóth Mihály kántortanító és Ikker János segédtanító. 1835-ben 230 fiú és 300 tanköteles lány volt a községben, amelyből 55 fiú és 42 lány járt iskolába. Az újabb iskolaépület 1854-ben két tanteremmel és tanítói lakással a Pálinkás-kaszinó (mai Takarékszövetkezet) helyén készült el. Sok év után ismét német lett a tanítás nyelve. 1856-ban a szolgabíró jelenti, hogy Kisteleken nagy sikert értek el az iparoktatás terén, mert két tanító foglalkozik a vasárnapi oktatással. 1858-ban annyira megszorították az iskolázási kényszert, hogy két tanterem mindegyékében 200-200-nál is több gyermek szorongott összepréselve. Az összeírt tankötelesek száma 1860-ban 250 fiú és 280 lány volt.
A népoktatási törvény értelmében 1869-ben kivonták az iskolát az egyházi igazgatás és felügyelet alól, így az iskola községi lett. Az egyház perelt, amit később meg is nyert. A közelgő per miatt állandóan veszélyben lévő község 1872-ben a Szeged várostól megvásárolt volt tiszttartólak helyén (mai park) új iskolát építtetett – mai iskolánk jogelődjét, az Öregiskolát -, amelyben már négy tanterem, és két tanítói lakás volt. Ez az épület többször átalakított és kitoldott állapotban bármennyire is hihetetlen, de 1992-ig, 120 éven át szolgálta az oktatás ügyét. Az új iskola első tanítója Bánhidy Gyula, Szűcs István, Csányi István, s az ország legelső nőtanítói között végzett Lihosithné Nagy Emma voltak.1882-ben 437 tanköteles és 73 ismétlő tanulója volt az intézménynek.
1884. szeptember 1-jén Lévay Ferenc lett a királyi tanfelügyelő, kinek rendeletére megalakítják a kisteleki tantestületet. Ennek ideiglenes igazgatója Tassy István lett, új tanítónak Greskovits Mária okleveles tanítónőt választották meg.
1899-ben megtörténik az iskola államosítása, mivel a növekvő terheket a község más nem tudta viselni. Igazgatónak Tomkó Jánost bízzák meg.
1900-ban nyíltak meg a perceli és feketehalmi külterületi iskolák, 1905-ben a Bogárzó, 1913-ban a pusztaszeri és majsai úti iskolák.
Az elemi népiskolával egy épületben 1908 óta iparostanonc iskola is működött eleinte kettő, majd hét tanerővel Weinhard Mihály igazgató vezetése alatt. A létszám eleinte 80-90, majd az első világháború után 120-ra emelkedett.
A kisteleki Állami Népiskola élére 1919-ben Fungáts Bélát nevezték ki igazgatónak. 1921-ben a törvény az alsó fokú népoktatás két fokozatát állapította meg: a 6 éves mindennapos és a 3 éves továbbképző (ismétlő) iskolát.
1927-28-as tanévben a beiratkozott 263 első osztályos közül az 1930-31-es tanévben 168 tanuló jutott el a negyedik osztályig, és csak 60 végezte el a negyedik osztályt. A nagymérvű kimaradás a rossz gazdasági és szociális körülményekkel, a szülők szemléletével, és az iskoláztatási kötelezettség rossz ellenőrzésével magyarázható. 1927-1937-ig 2160 gyerek iratkozott be az elemi népiskolába, közülük 1418 tanuló jut el az elemi ötödik, ill. a polgári iskola első osztályába, 742 gyerek kimarad. Ez 34,4% lemorzsolódásnak felel meg. Az 1937-38-as tanévben az elemi népiskolában 25 tanulócsoport és 26 tanító volt.
Az 1940. évi törvény az népiskolát fokozatosan 8 osztályos iskolává kívánta fejleszteni. Az elemi népiskola 8 osztályát csak kis számú tanuló végezte el. A közeledő háborús veszély lazította az iskolai fegyelmet, a tanulók mulasztása is rohamosan emelkedett. A katonai behívások következtében családok százai maradtak apa, az osztályok tanító nélkül. Az ország német megszállását követ bombázások miatt a község oktatási intézményeinek épületeiben hadikórházakat, katonai segélyhelyeket rendeztek be.
1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány életre hívta az ingyenes kötelező 8 osztályos általános iskolát.
Az 1955-56-os tanévtől önállóan működik a polgári iskola (a Rákóczi úti iskolában) és az általános iskola (a Petőfi úti volt elemi iskola épületében). A két iskola között a község területét a tanköteles tanulók számának megfelelően megosztották.
Az általános iskolában az 1955-56-os tanévben alsó és felső tagozat működött 475 diákkal.
1956-59 között az iskola csak alsó tagozattal rendelkezett, majd az 1959-60-as tanévtől ismét 8 osztályos lett. A kezdeti mostoha elhelyezési körülmények 1959-ben megváltoztak, amikor átadták az új kétemeletes, korszerű nyolctantermes iskolát (mai iskola), amelyben korszerű természettudományi előadó (fizika-kémia), napközis és tanulószobai termek, valamint tornaterem is épült. Az iskola igazgatója 1955-1983-ig Tukacs István volt.
Az iskolához tartozott még a majsai úti 1-4 osztályos és a feketehalmi részben osztott iskola. Az előbbit 1966-ban, a feketehalmit 1975-ben körzetesítették.
1975-ben hozzákezdtek egy csapatotthon építéséhez, a tervezés és kivitelezés társadalmi munkában történt. Most némi átalakítással oktatási célokat szolgál.
Az iskolában 1966-89-ig orosz nyelvi tagozat működött Győrky János tanár vezetésével. 1968-ban Csongrád megyében elsők között létesült nyelvi laboratórium. A nyelvoktatás színvonalára jellemző, hogy az iskola tanulói állandó résztvevői és helyezettjei voltak a megyei és országos versenyeknek.
Iskolánk a szaktantermi oktatásra 1971-ben tért át. Ez olyan tantermek létrehozását jelentette, amelyek berendezése, felszerelése tartalmazza mindazokat a nevelők és tanulók számára szükséges eszközöket, amelyek az adott tantárgy ismeretanyagának korszerű módszerekkel való tanítását biztosítják, vagyis a tantárgy tanításához szükséges segédeszközök egy helyen találhatók.
A 80-as években történt meg a tantárgycsoportos oktatás megszervezése 3-4. osztályokban (vagyis itt nem egy osztálytanító tanít minden tantárgyat a saját osztályában), a képesség szerinti csoportbontás bevezetése 5-8. osztályokban.
1984-ben Balogh Lászlót nevezték ki az iskola igazgatójának. Egy évvel később az intézmény felvette a Petőfi Sándor nevet. 1986-ban az iskola saját díjat alapított, a Petőfi Sándor emlékérmet, amelyet minden évben a március 15-i iskolai ünnepélyen adunk át. A díjnak bronz és ezüst fokozata van, és az iskola dolgozói, szülők, vagy tanulók kaphatják meg.
Az 1989-90-es tanévben az orosz tagozat megszűnt, helyét a képesség szerinti csoportbontás vette át matematika, magyar és angol-német tárgyakból.
1992-ben egy új 6 tantermes iskolaszárny átadására került sor a Bercsényi utca felől, ezzel egy időben történt meg újabb 4 tanterem és egy ebédlő kialakítása. Szintén ebben az évben jött létre az iskolai alapítvány, amely elsősorban jutalmak megvásárlásához, kirándulások és rendezvények támogatásához nyújt anyagi segítséget. A következő tanévben került sor a számítástechnika-oktatás bevezetésére egy korszerű szaktanterem kialakításával. Jelenleg csoportbontásban két informatika teremben tanulnak diákjaink. A délelőtti tanítási órákon kívül nagy népszerűségnek örvendenek a délutáni szakköri foglalkozások is.
Intézményünk történetében fordulópontot jelentett a 2004-2005-ös tanév, amikor Kistelek két önálló általános iskolájának összevonásával megalakult a Kisteleki Általános Iskola. Az intézménybe járó tanulók létszáma így közel 700 főre nőtt. Az átszervezett intézmény megőrizte korábbi hagyományait és szakmai profilját, az emelt szintű matematika illetve angol nyelvi képzést. Ettől a tanévtől kezdődően első osztály csak a Petőfi utcai épületben indult, így az átszervezés a kisdiákok számára nem jelentett nehézséget. A jelenlegi gyermeklétszámok azt mutatják, hogy évfolyamonként három osztályt kell terveznünk. Ehhez folyamatosan adottak lesznek a tárgyi feltételek. 2005 tavaszán örömmel vettük birtokba az új, tágas ebédlőt, amely alkalmas különféle rendezvények lebonyolítására is. Folyamatban van egy új hat tantermes iskolaszárny felépítése, valamint az alsós épület tetőterében két tanterem kialakítása.
(forrás: Petőfi Sándor Általános Iskola Jubileumi Emlékkönyve 1872-1997 szerk.: Balogh László igazgató, 1997)
Az iskola elnevezései
1963-ig Petőfi utcai Állami Általános Iskola
1964-1985 2. sz. Általános Iskola
1985-2004 Kisteleki Általános Iskola
2004-óta Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Kisteleki Általános Iskola