Péter, a kőszikla…

Nehéz szavakat találni egy olyan munkatárs és barát végső búcsúja alkalmával, akit mindannyian nagyra becsültünk, és aki egy kivételesen tehetséges ember volt.

A Péter nevű férfiakra jellemző az erős egyéniség, nagy akaraterő, függetlenség, önbizalom. A Péterek könnyen barátkoznak, igazi társasági lelkek, kezdeményező, nyílt természetűek. Őszinték, keménykötésűek, de képesek érzékenynek és szeretetteljesnek is lenni. Intelligenciájuk kivételes, jó beszélgetőpartnerek, különösen, ha érvelésről, vagy egy bizonyos téma megvitatásáról van szó. Alaposan előre terveznek, szeretik, ha minden kiszámítható körülöttük és minden a helyén van. Kitartóak, céljaikat mindig elérik, teljes erőbedobással dolgoznak álmaikért.

Peti! Minden, amit a neved is képviselt, jellemző volt Rád. Szomorúság tartja fogva lelkünket, nagyon nehéz Nélküled.

Drága Péter! Köszönjük a Mindenhatónak, hogy adott Téged nekünk. Igazi, sziklaszilárd támasza voltál iskolánknak. A Kisteleki Általános Iskola és Kollégium munkatársai, iskolánk tanulói nevében fájdalommal telt szívvel búcsúzunk Tőled.

„Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el, aludd szépen örök álmod, soha nem felejtünk el.”

Utolsó üdvözlettel: a Kisteleki Általános Iskola és Kollégium dolgozói és tanulói.

Ezekkel a képekkel búcsúzunk Tőled!