Leó pápa áldásával tért haza a Kisteleki Betlehemező Csapat három királya
A Nemzetközi Betlehemes Vetélkedőt nyolcadszor is megnyerte a Kisteleki Betlehemező Capat, amelynek jutalma volt Leó pápa meghívása a Vatikánba. Harmat József tanár úr vezetésével Farkas Fülöp, Herzsán Benett és Toma Gergely kisteleki hittanosok 2025.december 29-én repültek Rómába, hogy öt napot töltsenek Olaszország fővárosában és képviseljék hazánkat a Leó pápa által szervezett programokon. Repülőjük kora reggeli landolásakor gyönyörű napfelkelte köszöntötte a csapatot, a magasból tündöklő napfényben ragyogott alattuk az örök város, vakítóan csillogott Róma legmagasabb épületének tetején az arany kereszt.
Ottlétük első napján a Szent Péter Bazilika monumentális építészeti alkotásának történetével ismerkedtek meg, a világ legnagyobb belső terével rendelkező, a 60 000 embert befogadóképességű templom teljesen elvarázsolta őket. A világ legnagyobb belső terével rendelkező égig érő székesegyházának hatalmas méretei ámulatba ejtették a csapatot, a 250m hosszúságú templomon végig sétálva, és a 150m magas kupolába feltekintve szédítő látvány fogadta őket: a fényárban úszó 50m átmérőjű arany kupola, mintha a mennyországba emelte volna őket. Megtekintették a bazilikában található reneszánsz és barokk festők, szobrászok zseniális alkotásait, megcsodálták Michelangelo Piétáját is. Felmásztak a Szent Péter Bazilika legmagasabb pontjára is, ahonnan lenézve lábuk alatt hevert egész Róma.
December 30-án délelőtt bejárták a titokzatos Angyalvárat, amelyet a II. században Hadriánus császár építtetett temetkezési helyéül, az ókorban a császárok is ide temetkeztek, később a középkorban a pápák menedékhelye lett, de szolgált erődként, börtönként is, a XX.században múzeummá vált, hogy magába gyűjtve az ókori Róma műalkotásait megmutathassa a kíváncsi turistáknak. A Tevere folyó jobb partjára épült Angyalvár tetejéről is csodás panoráma tárult a kisteleki delegáció elé. Délután a pápa testőrségét teljesítő Svájci Gárda laktanyájába voltak hivatalosak, ahol Christoph Graf ezredes, a Svájci Gárda vezetője köszöntötte őket és meghallgatta bemutatkozásukat, majd megismertette a Kisteleki delegációt a Svájci Gárda történetével, történelmével, amely 500 éves múltra tekint vissza. Körbevezette őket a laktanyában, megszemlélhették a gárdisták múzeumában hogyan változott a sok évszázad alatt az öltözék és a fegyverzet a pápa katonáin. A Kisteleki három királyt érte az a megtiszteltetés, hogy ők áldhatták meg a Sváci Gárda épületét és ők írhatták fel a főbejárat ajtófélfájára a házmegáldás jelét is.
Ezt követően a betlehemező csapatok tiszteletére ünnepi vacsorát adtak a svájci gárdisták.
December 31-én a Szent Péter téren Leó pápa várta őket audenciájára, ahol a sok országból jövő zarándokokat köszöntötte a Szentatya. A betlehemezők delegációit külön kézfogással üdvözölte és megtapsolva őket tudatosította velük, hogy milyen értékes dolog a betlehemezés hagyományának éltetése, amellyel Jézus születését viszik közel az emberekhez. Az audenciáról távozó Leó pápa mosolyogva, integetve hagyta el a Szent Péter teret miközben az emberek örömteli éljenzése hallatszott.
Az újév első napján Németország, Svájc, Ausztria, Szlovákia, Olaszország és Magyarország három királya előtt kinyílt a Szent Péter Bazilika óriási kapuja, amelyen királyi ruhájukba öltözve bevezették a gyerekeket a pápa oltárához és várták a Szentatya érkezését, hogy közösen imádkozzanak vele Szűz Mária istenanyaságának ünnepén, a Béke világnapján. A 60 000 hívővel megtelt templom sorai között vonulva minden szem a királyokra szegeződött, érezték, hogy nagy megtiszteltetés képviselni a betlehemi három királyt, akik rátaláltak a kis Jézusra. Leó pápa homíliáját egy gyönyörű áldással kezdte: „Fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon békét tenéked.” (Szám 6,26). Ezzel Isten arcának egyik alapvető vonására emlékeztetett: szeretetének teljes ingyenességére, melynek értelmében fegyvertelenül és lefegyverző módon jelenik meg előttünk: mezítelenül, védtelenül, mint egy jászolban fekvő újszülött. Mindezt azért, hogy megtanítsa nekünk: a világ nem kardélezéssel menekül meg, nem azzal, hogy ítélkezünk, elnyomjuk vagy megöljük testvéreinket, hanem azzal, hogy fáradhatatlanul igyekszünk megérteni, megbocsátani, felszabadítani és befogadni mindenkit – számítás és félelem nélkül, békében élni mindenkivel.
A lélekemelő szentmise végén mindenki kivonult a zsúfolásig megtelt Szent Péter térre, ahol várták a délben kezdődő Urbi et Orbi pápai áldást, amelyet ilyenkor a pápa szokott a világnak adni. Különleges, szívbemarkoló érzés volt látni és érezni, ahogyan a világ öt kontinenséről összegyűlt emberek együtt imádkozták az Üdvözlégy Mária imádságot, és kiabálták: Béke, béke, béke!
Éreztük, hogy a Szent Péter sírja fölött álló százezres tömegnek együtt dobban a szíve, és eszünkbe jutott a pápai himnusz szövege:
Hol Szent Péter sírba téve
És Rómának dobog szíve,
Ezrek ajkán, ezer nyelven
Hő ima zeng édesdeden:
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!
Arany födél, márványfalak
S a Vatikán visszhangzanak,
S a hét halom tág körében
Megharsanva körülröppen:
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!
Január 2-án Harmat József tanár úr és a kisteleki három király az ókori Rómával ismerkedett: megtekintették a Colosseumot, a Palatinus dombot, a császárok palotamaradványait, a Fórum Románumot, a kereskedelem és politika színhelyeit. Délután a Santa Maria Maggiore bazilikába látogattak el, és ott tiszteletüket tették Ferenc pápa sírjánál, imádkoztak, és emlékeztek az évekkel ezelőtti találkozásokra.
Lélekemelő és hitmegerősítő öt nap volt ez a kisteleki delegáció számára, sok-sok élménnyel gazdagodva repültek haza, és büszkék voltak arra, hogy a kisteleki három király képviselhette hazáját a nagy Vatikánban.
