SZMSZ2013

Kisteleki Általános Iskola

 

Szervezeti és Működés Szabályzata

2013

 

 

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések.

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja.

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése.

2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre.

4. Az intézmény szervezeti felépítése.

4.1 Az intézmény vezetője.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése.

4.4 Az intézmény vezetősége (törzskar).

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok.

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére.

6. Az intézmény munkarendje.

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje.

6.5 Munkaköri leírás.

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama.

6.7 Az osztályozó vizsga rendje.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások.

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

7.1 Az intézmény nevelőtestülete.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje.

8.1 Az iskolaközösség.

8.2 A munkavállalói közösség.

8.3 A szülői munkaközösség.

8.4 A diákönkormányzat.

8.5 Az osztályközösségek.

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok.

9.1 A tanulói hiányzás igazolása.

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények.

9.3 A tanulói késések kezelési rendje.

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése.

9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás.

9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

9.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata.

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez.

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez.

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez.

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez.

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez.

11. Záró rendelkezések.

 

 

1. Általános rendelkezések

 

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

 

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

 

  • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
  • 16/2013. EMMI rendelet a tanulói tankönyv támogatásáról és az iskolai tankönyvellátás rendejéről
  • 326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet

 

 

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

 

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. október 10-i határozatával fogadta el.

 

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

 

 

2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma

 

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Csongrád megye
Tankerület megnevezése: KLIK Kisteleki Tankerülete
OM azonosító: 200905

Kisteleki Általános Iskola
szakmai alapdokumentuma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki:
A köznevelési intézmény

 

1.

Megnevezései

 

1.1.

Hivatalos neve: Kisteleki Általános Iskola

 

2.

Feladatellátási helyei

 

2.1.

Székhelye: 6760 Kistelek, Petőfi utca 9.

 

3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

 

3.1.

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2.

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3.

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4.

Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5.

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

 

4.

Típusa: általános iskola

5.

OM azonosító: 200905

 

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata

 

6.1.

6760 Kistelek, Petőfi utca 9.

 

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

 

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás
6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat
6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
6.1.1.4. azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt (enyhe fokban értelmi fogyatékos)6.1.1.5. az enyhe értelmi fogyatékosokat ellátó csoportba, szakértői bizottság véleménye alapján középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók beintegrálása

 

6.1.2. iskola maximális létszáma: 702 fő
6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
6.1.4. általános iskolai úszásoktatás: sportlétesítménnyel megállapodás alapján

 

7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

 

7.1.

6760 Kistelek, Petőfi utca 9.

 

7.1.1. Helyrajzi száma: 1484/2
7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 4942,8 nm
7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog
7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog

 

7.1.5. Működtető neve: Kistelek Város Önkormányzata
7.1.6. Működtető székhelye: 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3.

 

8.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

 

 

 

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

 

3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

 

Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységet a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. Az intézmény gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül. Az intézmény vezetője a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kistelek Város Önkormányzata gyakorolja, mint a Kisteleki Általános Iskola működtetője. Kistelek Város Önkormányzata az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátásához szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak.

 

 

 

4. Az intézmény szervezeti felépítése

 

4.1 Az intézmény vezetője

 

4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat (kivétel közalkalmazott jogviszony létestése illetve megszűntetése), és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

 

A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, átruházhatja.

 

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: a intézményvezető és a intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

 

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

 

Távollétében az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető- helyettes felhatalmazása.

 

4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

 

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.

 

  • a intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát– előzetes egyeztetés után,
  • az intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,
  • az intézményvezető- helyettes számára a helyettesítéssel kapcsolatos döntések jogát.

 

 

 

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

 

A intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

A intézményvezető közvetlen munkatársa:

  • a intézményvezető-helyettes,
  • gazdasági ügyintéző (Kisteleki GESZ képviselője)

 

A intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

 

A intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel a intézményvezető által rá bízott feladatokért.

 

A gazdasági ügyintéző szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatokra. A technikai dolgozók munkáját irányítja. A gazdasági ügyintéző feladat- és hatásköre kiterjed a működtetéssel kapcsolatban az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására.

 

A gazdasági ügyintéző távolléte esetén helyettesítéséről a Kisteleki GESZ vezetője gondoskodik.

 

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése

 

Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

A szerkezeti ábra kinagyításáért kattintson a képre!

abra

 

4.4 Az intézmény vezetősége (törzskar)

 

4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

 

Az intézmény vezetőségének teljes jogú tagjai:

  • a intézményvezető,
  • a intézményvezető-helyettes,
  • alsós, felsős és napközis munkaközösség vezetői,
  • az érdekképviseleti szervek vezetői.

A vezetőség ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

  • a gazdasági ügyintéző,
  • a szakmai munkaközösségek vezetői,
  • a diákönkormányzat képviselője
  • SZMK elnök
  • adott témakörben érintett felek képviselői

 

4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a intézményvezető feladata. A intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

 

4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

 

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

 

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése

 

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés a intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

 

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

  • intézményvezető-helyettes,
  • a munkaközösség-vezetők,
  • az osztályfőnökök,
  • a pedagógusok.

 

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá a intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – a intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

 

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

 

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

  • tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők),
  • tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,
  • a digitális napló folyamatos ellenőrzése,
  • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
  • az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
  • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

 


 

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

 

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

 

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

 

  • az alapító okirat
  • a szervezeti és működési szabályzat
  • a pedagógiai program
  • a házirend

 

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

– a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

– egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

 

 

5.1.1. Szakmai alapdokumentum

 

A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A szakmai alapdokumentumot a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

 

 

5.1.2. A pedagógiai program

 

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

 

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

 

  • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
  • Az iskola helyi tantervét ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
  • Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
  • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
  • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
  • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
  • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
  • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
    • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

 

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

 

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az tagintézmény vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

 

 

5.1.3 Az éves munkaterv

 

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

 

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

 

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

 

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

  • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
  • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
  • a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

 

A 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 23. §. (8) bekezdése alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25.-ig. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

 

5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata

 

5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4.§ (6) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. lát el. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat a Könyvtárellátó végzi el.

5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

 

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása

 

5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait a Könyvtárellátó látja el olyan formában, hogy első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal, azzal a feltétellel, hogy a KLIK fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is.

5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

 

5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

 

5.2.3.1 A 16/2013. EMMI rendelet 23.§ (1) bekezdése szerint az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, illetve hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), valamint a köznevelési törvény 46.§ (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

5.2.3.4 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

5.2.3.5 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

  • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

(a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a

pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

  • ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

  • sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
  • rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

5.2.3.7 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.

5.2.3.8 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

 

5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

 

5.2.4.1 A 4.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

5.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

5.2.4.3 Az igazgató január 20-ig kezdeményezi a tankönyv-és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

 

5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése

 

5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. Pótrendelést szeptember 15.-ig lehet tenni, de csak a darabszámot lehet módosítani, a módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. (16/2013. EMMI rendelet 26.§ (1), (3) bekezdés.)

5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

5.2.5.3 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

5.2.5.4 A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelenítésével.

 

 

 

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

 

5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény tagintézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

  • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
  • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
  • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
  • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

 

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá.

 

5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

 

 

Az intézményünkben használatos digitális napló elektronikusan úton előállított dokumentumokat készít (20/2012 EMMI rendelet 87. § (1) d) pontja). Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulókkal kapcsolatos adatokat, osztályzatokat, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.

Az első félév (január 31.) és a tanév végén (június 30.), az elektronikus naplóból PDF formátumban el kell menteni minden osztály osztálynaplóját 2 db, egyszer írható adattárolóra (CD, DVD). Az adattárolókat a tanév végétől számított 5 évig meg kell őrizni! A tanév végén az osztálynaplókat papír alapon is ki kell nyomtatni (június 30.), s hitelesített formában be kell fűzni őket. A kinyomtatott osztálynaplókat a tanév végétől számított 5 évig meg kell őrizni.

Az elektronikus napló által elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok akkor tekinthetőek hitelesnek, ha a következő feltételeknek megfelelnek:

ü Minden oldalon megtalálható az iskola emblémája, vízjeles formában. A vízjel elhagyható, ha a papír, amire nyomtatunk, nyomdai úton előállított, egyedi azonosítóval rendelkezik.

ü A megjelölt helyeken a pedagógus vagy az osztályfőnök vagy a intézményvezető eredeti aláírásával ellátott.

ü A megjelölt helyeken (P.H.) az iskola hivatalos körbélyegzőjével ellátott.

ü Minden oldal oldalszámmal ellátott a következő formátumban: oldalszám/összes oldal

ü Az elektronikus naplóba csak és kizárólag egyedi azonosítás útján lehet minden adatot rögzíteni, így a nyomtatványokon megjelenő tanárok nevei, az adott pedagógus aláírásával egyenértékűek.

Aláírás nélküli dokumentum nem tekinthető hitelesnek!

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratokat iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony megszűnésének esetében.

 

 

 

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

 

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

 

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

 

5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

 

5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

 

5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

 

5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

 

5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

 

5.4.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

 

6. Az intézmény munkarendje

 

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

 

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért a intézményvezető vagy helyettese legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.30 óra között, pénteken 7.30 és 14.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

 

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

 

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat.

A 40 órából 32 óra kötött munkaidő, amelyben a pedagógus köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.

A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

 

A pedagógusok napi munkaidejüket, az órarend, a munkaterv kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött tanórai és egyéb foglalkozásai és neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet továbbá eseti helyettesítést ellátó munkaidejének „A” és „B” hetes munkaidő tervezete és beosztása, és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával határozzák meg. Az értekezleteket általában keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

 

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

 

A pedagógusok kötött munkaideje két részből áll.

  • neveléssel-oktatással lekötött órák (22-26 óra)
  1. tanítási órák
  2. egyéb foglalkozások

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkor, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést es gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

 

  • a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része (6-10 óra)
  1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
  2. a gyermekek, tanulok teljesítményének értékelése,
  3. az intézmény kulturális es sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
  4. a tanulok nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
  5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulok – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,
  6. a tanuló- es gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
  7. a gyermek- es ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
  8. eseti helyettesítés,
  9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
  10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
  11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
  12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
  13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
  14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
  15. munkaközösség-vezetés,
  16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
  17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
  18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
  19. hangszerkarbantartás megszervezése,
  20. különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint
  21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

 

 

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 

6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakor nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakor nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

 

A törvényben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a törvényben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

 

 

6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkári irodában.

 

6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az tagintézmény vezetőtől vagy a intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi.

 

6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 

6.3.5 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 

6.3.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

 

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt neveléssel-oktatással lekötött (22-26 óra) és neveléssel-oktatással le nem kötött részből áll.

 

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőből történik. Amennyiben ez elszámolható és tervezhető, a pedagógus ezt az adott héten érvényesíti a munkaidejében. Amennyiben az adott héten ezt nem tudja jóváírni a kötött munkaidejéből, akkor ezt írásban leadja az intézményvezetőnek és a következő munkahéten számolja el.

 

A munkaidő nyilvántartása a digitális napló segítségével történik, a beírt tanórák és egyéb foglalkozások alapján (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő). Szintén a digitális naplóban kerül rögzítésre a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőrész (6-10 óra), amelyet a hónap végén ki kell nyomtatni és annak teljesítését az intézményvezető igazolja.

 

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

 

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg a Kisteleki GESZ képviselőjének közreműködésével. Munkaköri leírásukat a intézményvezető és a Kisteleki GESZ képviselője (gazdasági ügyintéző) közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető és a Kisteleki GESZ képviselője határozza meg.

 

 

6.5 Munkaköri leírás

 

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

 

6.5.1 Tanár-tanító munkaköri leírása

 

A munkakör megnevezése: tanár/tanító

Közvetlen felettese: az intézményvezető

 

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése.

 

  1. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása

 

  • megtartja a tanítási órákat,
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az tagintézmény vezetőnek,
  • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,
  • a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos tagintézmény vezetői utasításra lépheti túl,
  • legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
  • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,
  • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,
  • tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,
  • rendszeresen értékeli tanulói tudását, havonta legalább egy osztályzatot (de legalább félévente 4 osztályzatot) ad minden tanítványának,
  • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
  • a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
  • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
  • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
  • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
  • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
  • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
  • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
  • a intézményvezető beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,
  • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
  • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – a intézményvezető-helyetteshez eljuttatja,
  • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
  • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
  • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
  • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
  • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.
  • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
  • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,
  • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

 

  1. 2. Különleges felelőssége

 

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a intézményvezető-helyettesnek vagy a tagintézmény vezetőnek.

 

  1. 3. Járandósága

 

  • a 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet szerint

 

6.5.2 Napközis nevelő munkaköri leírása

 

A munkakör megnevezése: napközis nevelő (egyéb munkakör)

 

A főbb tevékenységek összefoglalása

Általános szakmai feladatok

 

1. A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok

– A napközis foglalkozást tartó tanító/tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel.

– Feladatellátása során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.

– Tevékenysége során érezhető az egyéni és közösségi felelősségérzete. Közösségi feladatokat vállal.

 

 

2. Együttműködés a szülőkkel

Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.

– A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.

– Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

 

3. Az egyes jogok biztosítása

– Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról.

– Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.

– Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

 

Részletes szakmai feladatok

 

1. A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai

– A napközis foglalkozás időtartama alatt a gyermekeket a tanítási órákhoz igazodva neveli-oktatja.

– A napközis foglalkozások alkalmával – különösen az irányított szabadfoglalkozások alatt – fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

– Tevékenysége során teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését, ennek érdekében a szabadfoglalkozások alkalmával ismerteti meg a gyermeket minél több, kis, közepes és nagyobb csoportokban játszható játékkal (népi játékok, körjátékok stb.)

– A tanulók szabadidejének megszervezése céljából együttműködik a diákönkormányzatot segítő tanárral.

– A napközis foglalkozások alkalmával a tanórákra való felkészüléshez megfelelően nyugalmas körülményeket biztosít. Szükség esetén a felkészüléshez szakmai segítséget nyújt, segíti a gyengébb képességű tanulók felkészülését.

– A gyermekeket tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik.

– Segíti a gyermekétkeztetési feladatok lebonyolítását, az ebédeltetést, valamint az uzsonnáztatást, ez idő alatt a gyermekek felügyeletéről gondoskodik.

– Gondoskodik arról, hogy az étkezések előtt a tanulók kezet mossanak, továbbá az étkezéskor megfelelő magatartást tanúsítsanak.

– Kiemelt figyelmet fordít a napközis foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére.

– A napközis foglalkozás végén a gyermekek iskolából való távozását felügyeli.

– A napközis foglalkozás alatt a tanulók felkészülését segíti, ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.

– A tanuló kíváncsiságára és az érdeklődésére építve fejleszti a gyermek felelősségtudatát, a kitartás képességét.

– Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.

– Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.

– Tevékenysége során ügyel arra, hogy

– a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen,

– a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse,

– megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét,

– a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra.

 

2. A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok

– A napközis tanító/tanár alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása.

a) napközis foglalkozás keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről,

b) a napköziben az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti,

c) figyelembe veszi a napközis foglalkozások során a tanuló

egyéni képességét,

tehetségét,

fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét,

sajátos nevelési igényét,

d) segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását,

e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

f) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik,

g) ha a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi,

h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében,

j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,

k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

l) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,

m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,

n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

3. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok

– A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

– A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja.

– A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja.

 

Munkarend

 

A tanórai munkarendjét a mindenkori órarend alapján látja el. Tanórán kívüli kötelezettségeire (iskolai rendezvények, értekezletek, továbbképzések) az intézmény vezetősége ad utasítást, valamint az éves munkaterv tartalmazza azokat.

 

  1. 1. Járandósága
  • a 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet szerint

 

6.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírása

 

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök

Közvetlen felettese: az intézményvezető-helyettes

Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

 

  1. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása

 

  • feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
  • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,
  • részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
  • kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.
  • vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
  • előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,
  • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
  • kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,
  • biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,
  • folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,
  • a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
  • előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,
  • közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,
  • minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését
  • folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
  • minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba
  • folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat
  • a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

 

 

  1. 2. Ellenőrzési kötelezettségei

 

  • havonta ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi a intézményvezető-helyettesnek,
  • figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
  • a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
  • a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
  • az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
  • az osztályozó konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

 

  1. 3. Különleges felelőssége

 

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
  • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
  • bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi a intézményvezető-helyettesnek vagy az tagintézmény vezetőnek.

 

  1. 4. Pótléka

 

  • a 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet szerint

 

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

 

6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (tagintézmény vezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik 7.55. Az első szünet 20 perces, a többi szünet 15 perces, a hatodik óra előtt 10 perces a szünet. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. Kivétel a mindennapos testnevelés – osztályonként kettő délutáni órája.

6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok a intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

6.6.5 Napközi és tanulószobai foglalkozások: az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tanuló tájékoztató füzetében. A napközi otthoni ellátás keretében, tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16.45 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezés lehetőségét, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat a szabadban való mozgást.

 

 

6.7 Az osztályozó vizsga rendje

 

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

 

a) a intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

 

b) a intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

 

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

 

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

 

e) átvételnél az iskola tagintézmény vezetője előírja,

 

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

 

 

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

 

Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 8.00 – 12.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető ad engedélyt.

 

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

 

 

 

 

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

 

6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.

 

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

 

6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

 

6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

 

6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

 

6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

 

 

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

 

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

 

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

 

 

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

 

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

 

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

 

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

 

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott iskolatitkár végzi.

 

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

 

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

 

 

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése

 

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

  • amennyiben a tanulók óraszáma lehetővé teszi, tanórai keretben tartjuk a testnevelés órát,
  • a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel
  • a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával
  • a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

 

Iskolánk a Petőfi Sándor Diáksportkörrel történt szerződés alapján négy diákszakosztály működését támogatja az alábbiak szerint:

  • lány kézilabda szakosztály
  • fiú labdarúgás szakosztály
  • fiú és leány atlétika szakosztály
  • úszás szakosztály

 

Szakosztályaik minimálisan minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező.

 

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola tagintézmény vezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

 

 

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

 

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

  • A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és a intézményvezető egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit a intézményvezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

 

  • A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.

 

  • Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

 

  • A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és a intézményvezető-helyettes felelősek.

 

  • A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.

 

  • A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre.

 

  • Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások a intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.

 

  • A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit tagintézmény vezetői utasításban kell szabályozni. A kirándulások finanszírozását a szülőknek kell fedezni.

 

 

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

 

7.1 Az intézmény nevelőtestülete

 

7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

 

7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.

 

 

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

 

7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

 

  • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
  • félévi és év végi osztályozó konferencia,
  • osztályozó és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
  • rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

 

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény tagintézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

 

7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

 

7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén a intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

 

7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban a intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet a intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

 

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – a intézményvezető adhat felmentést.

 

 

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

 

7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

 

7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra a intézményvezető jogköre. Az intézményben nyolc munkaközösség működik: alsós osztályfőnöki munkaközösség, felsős osztályfőnöki munkaközösség, napközis munkaközösség, humán munkaközösség, matematika munkaközösség, idegen nyelvi munkaközösség, természettudományos munkaközösség, testnevelés munkaközösség.

 

7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

 

 

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

 

7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

 

  • Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
  • Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
  • A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
  • Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.
  • Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.
  • Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.
  • Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
  • Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák anyagát.
  • Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.
  • Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

 

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

 

  • Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
  • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
  • A intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
  • Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.
  • Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az tagintézmény vezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.
  • A intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.
  • Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.
  • Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
    • Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.
    • Ha a munkaközösség véleményét kéri a intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

 

 

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

 

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a vezetőség közreműködésével készíti el az iskola tagintézmény vezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan osztja szét az iskola tagintézmény vezetője.

 

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést, azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

 

7.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

  • sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,
  • órai munkáját magas színvonalon végzi,
  • eredményesen készíti föl diákjait a felvételire,
  • szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,
  • aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,
  • rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,
  • kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,
  • tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,
  • eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

 

7.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:

  • részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,
  • részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,
  • részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

 

7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:

  • hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,
  • befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,
  • folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

 

7.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

  • következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,
  • eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,
  • jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
  • adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,
  • e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

 

7.5.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:

  • rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,
  • érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,
  • részt vesz az iskola arculatának formálásában,
  • tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

 

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói.

 

Egy esztendőre kizárhatja az iskola intézményvezetője a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:

  • akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
  • akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény tagintézmény vezetője,
  • ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

 

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:

  • az illető pedagógus fizetési besorolása,
  • címpótlékban való részesülése,
  • illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),
  • állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

 

 

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

 

8.1 Az iskolaközösség

 

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

 

8.2 A munkavállalói közösség

 

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

 

A intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

  • szakmai munkaközösségek,
  • szülői munkaközösség,
  • diákönkormányzat,
  • osztályközösségek,
  • technikai dolgozók közössége.

 

 

8.3 A szülői munkaközösség

 

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

 

  • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
  • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),
  • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,
  • saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási
módjának megállapítása.

Egyetértési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

  • az SZMSZ elfogadása,
  • a Pedagógiai Program elfogadása,
  • tankönyvrendelés elfogadása.

 

8.4 A diákönkormányzat

 

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

 

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint szabadon használhatja.

 

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

  • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
  • a házirend elfogadása előtt

 

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény tagintézmény vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

 

8.5 Az osztályközösségek

 

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

  • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
  • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
  • döntés az osztály belügyeiben.

 

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

 

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 

  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

 

 

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

 

8.6.1 Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze.

 

8.6.2 Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa kijelölt időpontban tart fogadóórát.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

 

8.6.3 A szülők írásbeli tájékoztatása

 

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet.

 

Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

 

8.6.4 A diákok tájékoztatása

 

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából havonta minden tárgyból legalább egy osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a négy osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

 

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

 

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

 

Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy a tanári folyosón elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást a intézményvezető elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani.

 

A intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

 

8.6.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

 

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

  • alapító okirat,
  • pedagógiai program,
  • minőségirányítási program,
  • szervezeti és működési szabályzat,
  • házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az tagintézmény vezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – a intézményvezető vagy a intézményvezető-helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

 

 

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája

 

8.7.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a Kisteleki Járóbeteg Szakellátó KFT biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola tagintézmény vezetője biztosítja az alábbi személyekkel:

  • az iskolaorvos,
  • az iskolai védőnő,
  • az ÁNTSZ

 

8.7.1.1 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

 

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.

 

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvosok feladatainak ellátásában segíti az intézmény tagintézmény vezetője, a közvetlen segítő munkát a intézményvezető-helyettes végzi.

 

Az iskolaorvosok munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyeztetik az iskola tagintézmény vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

 

 

8.7.1.2 Az iskolai védőnő feladatai

 

  • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
  • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezető-helyettesével.
  • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
  • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.
  • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
  • Munkaidejét munkáltatója, a Kisteleki Járóbeteg Szakellátó KFT határozza meg.
  • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

 

 

8.7.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola tagintézmény vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

 

 

 

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

 

9.1 A tanulói hiányzás igazolása

 

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

 

9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

 

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

 

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

 

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

 

  • bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
  • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

 

9.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl a intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

 

 

 

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

 

9.2.1 Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy, országos versenyek előtt kettő tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és a intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.

 

9.2.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

 

9.2.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – a intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

 

9.2.4 A i intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s a intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

 

A 9.2.1. – 9.2.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

 

 

9.3 A tanulói késések kezelési rendje

 

A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

 

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a intézményvezető-helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

 

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

 

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

9.4.1 tanköteles tanuló esetében:

  • első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése
  • · tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése
  • a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
  • a harmincadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
  • a harmincadik igazolatlan óra után: az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot
  • az ötvenedik igazolatlan óra után: az iskola értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot (járási hivatalt)

 

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

 

9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

 

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

 

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény tagintézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni
  • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 

 

9.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

 

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény tagintézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

 

 

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

 

 

  1. 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

 

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

 

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

 

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

 

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Kisteleki Ede Városi Könyvtárral.

 

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

 

 

  1. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

 

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

 

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

 

 

  1. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

 

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:

  • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt
  • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
  • megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,
  • folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
  • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
  • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
  • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,
  • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

 

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

 

 

  1. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

 

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

 

  • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni
  • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
  • az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

 

A könyvtár szolgáltatásai a következők

  • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),
  • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,
  • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
  • lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,
  • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
  • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása
  • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
  • nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése
  • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

 

 

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

 

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

 

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

A könyvtárhasználat szabályai

 

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

 

 

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

 

Az iskolai könyvtár hetente három alkalommal tart nyitva. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

 

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

 

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni.

 

A tanári kézikönyvtár

 

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a könyvtárban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

 

 

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Gyűjtőköri szabályzat

 

 

1. Az iskolai könyvtár feladata:

 

„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.”

16/1998. (IV.8) MKM rendelet.

 

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

 

 

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:

 

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

 

Az állománybővítés fő szempontjai:

Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

 

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:

  • A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére – amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül – még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból.
  • Egyre több szakkönyv beszerzésére van szükség a diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése
  • A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt – elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).
  • A megemelt informatika óraszám bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal.

 

 

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

 

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás folyik, valamint matematika, angol nyelv tantárgyak emelt szinten történő tanulására nyújt lehetőséget.

 

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtár a közelben található. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét.

 

3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

 

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

 

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató – nevelőmunkát.

A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

 

4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör):

 

Fő gyűjtőkör:

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.

A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

  • lírai, prózai, drámai antológiák
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
  • egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
  • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
  • a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató­ alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
  • a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó “kötelező” és ajánlott olvasmányok
  • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
  • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
  • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

 

Mellék gyűjtőkör:

 

  • a fő gyűjtőkörtkiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

 

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:

 

a) Írásos nyomtatott dokumentumok

  • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
  • periodikumok: folyóiratok
  • térképek, atlaszok

 

b) Audiovizuális ismerethordozók

  • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
  • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

 

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

Egyéb dokumentumok:

  • pedagógiai program
  • pályázatok
  • oktatócsomagok

 

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:

 

a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

 

A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:

  • lírai, prózai és drámai antológiák
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
  • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
  • alap, közép- és felsőszintű általános lexikonok

 

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:

  • a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó “kötelező” és ajánlott olvasmányok
  • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
  • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
  • a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
  • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
  • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

 

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):

  • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • Csongrád megyére és Kistelekre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

 

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

 

 

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

 

könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

 

 

1. A könyvtár használóinak köre

 

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

 

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

 

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

 

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

 

  • név (asszonyoknál születési név),
  • születési hely és idő,
  • anyja neve,
  • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
  • diákigazolvány vagy személyi igazolvány száma.

 

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról a intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

 

 

Az adatokat a könyvtár a számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

 

 

2. A könyvtárhasználat módjai

 

  • helyben használat,
  • kölcsönzés,
  • könyvtárközi kölcsönzés,
  • csoportos használat

 

 

2.1 Helyben használat

 

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

 

  • a kézikönyvtári állományrész,
  • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

 

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

 

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

 

  • az információk közötti eligazodásban,
  • az információk kezelésében,
  • a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
  • a technikai eszközök használatában.

 

 

2.2 Kölcsönzés

 

  • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.

 

  • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

 

  • A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

 

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

 

A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.

 

Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

 

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

 

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

 

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

 

A könyvtár nyitva tartási ideje

 

kedd 12.00 – 14.00
szerda 12.00 – 14.00
csütörtök 12.00 – 14.00

 

 

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés

 

A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre – más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer – szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.

A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

 

2.4 Csoportos használat

 

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

 

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

 

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

 

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

 

  • információszolgáltatás,
  • szakirodalmi témafigyelés,
  • irodalomkutatás,
  • ajánló bibliográfiák készítése
  • internet-használat
  • fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

 

 

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

 

Katalógusszerkesztési szabályzat

 

 

  1. 1. A könyvtári állomány feltárása

 

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi

(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

 

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

  • raktári jelzet
  • bibliográfiai és besorolási adatokat
  • ETO szakjelzeteket
  • tárgyszavakat

 

1.1 A dokumentumleírás szabályai

 

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

 

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

 

  • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
  • szerzőségi közlés
  • kiadás sorszáma, minősége
  • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
  • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

– sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

  • megjegyzések
  • kötés: ár
  • ISBN szám

 

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

 

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

  • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
  • cím szerinti melléktétel
  • közreműködői melléktétel
  • tárgyi melléktétel

 

1.2 Raktári jelzetek

 

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

 

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.

Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

 

1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa

 

A tételek belső elrendezése szerint:

– betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

– tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

 

Dokumentumtípusok szerint:

– könyv

 

Formája szerint:

– papíralapú nyilvántartás

 

 

 

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

 

Tankönyvtári szabályzat

 

 

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

 

  • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény
  • 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

 

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

 

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

 

  1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.
  1. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

 

  1. A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

 

NYILATKOZAT

 

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

  • Az iskolai könyvtárból a 2013/14-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
  • 2014. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
  • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály

 

 

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

 

  1. A tankönyvek nyilvántartása

 

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

  • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
  • a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
  • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
  • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
  • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
  • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

 

  1. Kártérítés

 

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

  • az első év végére legfeljebb 25 %-os
  • a második év végére legfeljebb 50 %-os
  • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
  • a negyedik év végére 100 %-os lehet.

 

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

Módjai:

    1. ugyanolyan könyv beszerzése
    2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára

 

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre.

 

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

 

 

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

 

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

 

Közvetlen felettese: az intézményvezető

Kinevezése: munkaszerződése szerint

 

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

 

  • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,
  • kezeli a szakleltárt, a gazdasági ügyintéző (Kisteleki GESZ képviselője) által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,
  • folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézményvezető határoz meg számára az alábbi elvek szerint:
    • a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az tagintézmény vezetővel,
    • az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb, mint 20 kötet
    • azonnal jelzi a gazdasági ügyintézőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,
    • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)
    • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.
    • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,
    • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,
    • statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,
    • minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,
    • gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,
    • a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,
    • minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,
    • kezeli a tanári kézikönyvtárat,
    • elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,
    • kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,
    • lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,
    • minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,
    • minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,
    • biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,
    • felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

 

 

11. Záró rendelkezések

 

11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

 

11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint tagintézmény vezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

 

 

Kistelek, 2013. október 10.

 

 

 

…………………………

intézményvezető

 

 

Nyilatkozat

 

A Kisteleki Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az SzMSz-t megtárgyalta és jóváhagyta.

 

Kistelek, 2013. október 09.

 

……….………………………….

a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

 

 

A Kisteleki Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákkormányzat az SzMSz-t megtárgyalta és elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

 

 

Kistelek, 2013. október 09.

 

 

 

………………………………

a diákönkormányzat vezetője