Házirend

 

 

KISTELEKI ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

 

6760 KISTELEK, PETŐFI U. 9.

 

HÁZIREND

 

2013/2014 TANÉV


 

1. A tanulók jogai

 

  • Színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt.
  • Igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, emelt szint, sportkör, könyvtár, napközi, étkezés), ezen jogok a tanulói jogviszony keletkezésével jönnek létre.
  • Személyiségét önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára.
  • Tanárait az iskola vezetőségét felkereshesse probléma, jogsérelem esetén.
  • Érdemjegyeiről tanári bejegyzésekről, folyamatosan értesüljön.
  • Csak napi 2 „nagydolgozatot” (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez.
  • Kiértékelt írásbeli munkáját, lehetőleg 10 tanítási napon belül kézhez kapja.
  • A tanuló joga, hogy napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön.

– A kérelem benyújtásának időpontja az első osztályba történő beiskolázáskor, illetve a tanév végén. Módja írásban, az iskola által biztosított űrlapon, jelölve az étkezéseket.

– A felvételnél előnyben részesülnek több gyermekes családok, ahol mindkét szülő dolgozik, a családsegítő szolgálat véleménye.

– A napközis foglalkozások, tanulószobai foglalkozások időtartama a tanítás befejezésétől 16 óráig, napközis felügyelet 17 óráig, tanulószoba 16 óráig tart.

  • A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

– a tanulók (szülők) erről a szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon kapnak tájékoztatást.

– az igények felmérése adott tanévben június 1-15 között történik az iskola által biztosított űrlapon.

– a szabadon választható foglalkozáson való részvétel lemondása a tanév elején szeptember 1-15 között történik.

  • A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje felmentését a tanórai foglalkozások alól.

– A kérelem benyújtásának módja: írásban a tanév kezdete előtt az intézményvezetőhöz.

– A nem magántanulói jogviszonyban lévő tanulók kötelező tanórai foglalkozások alóli felmentése, illetve mentesítése szintén írásban kérhető az intézményvezetőnek benyújtva, indoklással.

– A magántanuló, a tanórai foglalkozás alól felmentett tanuló amennyiben szülői kérésre gyakorolja ezen jogát törvény szerint tandíjat köteles fizetni és nem jogosult ingyenes tankönyvellátásra és kedvezményes étkeztetésre.

– Az osztályozóvizsga június 1-15 között történik, a javítóvizsga időrendje augusztus hónap, melyről a tanuló a vizsgát megelőzően legalább 30 nappal korábban tájékoztatást kap

  • A tanuló joga, hogy – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

– Az igény bejelentésének módja a bizonyítvány kézhezvételétől számított 15 nap.

  • A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.

– A kérelem benyújtásának módja írásban a intézményvezetőnek.

  • A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, részt vegyen a diákkörök munkájában, tagja legyen az iskolán kívüli társadalmi szervezetnek.

– A tanuló jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, a Diáktanács ülésein, valamint a szülők képviseletével a fogadóórákon és a szülői értekezleteken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és javaslatára; az osztályközösség előtt, az iskolagyűlésen, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat.

– A tanuló (képviseletükben a szülők) joga, hogy a tanév kezdetén az osztályfőnökök tájékoztatásából megismerjék a jogaik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletéért; a tanuló ügyében az érdek képviseleti jog igazolása a diákönkormányzat feladata. Az iskola működése során felmerült egyéni sérelmek orvoslását a tanuló és tanuló között a Diáktanács, a tanuló és pedagógus között a Diáktanács és a Nevelőtestület által megbízott pedagógus(ok) intézik a intézményvezető részvételével.

– A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma az iskolagyűlés, a kéthavonta megtartott iskolagyűlésen kívül minden fontosabb esetben rendkívüli iskolagyűlést hívhat össze a Diáktanács (ha az osztályok kétharmada javasolja) vagy a intézményvezető (a tantestület javaslatára).

– A Diáktanács dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról.

– A tanulók választhatnak és választhatók az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi tisztségére, – tanulmányi eredménytől függetlenül; a választás rendjét a diákönkormányzat működési szabályzata határozza meg.

– Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet, az osztályok döntése nem lehet ellentétes a Házirendben leírtakkal, az osztályok jogosultak valamennyi iskolai ügyben javaslattal élni, véleményüket kifejteni.

– A tanulók jogosultak szeptember folyamán megtudni a tantárgyi minimumkövetelményeket; javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra, s azt az osztályfőnök képviseli az osztályozó értekezleten.

– A Diáktanács a tanévet megelőző május 15-iég a intézményvezetőnél kezdeményezheti diákkör(ök) létrehozását; a diákkör(ök) létrehozásáról és működtetéséről a nevelőtestület dönt, a diákkörök az iskola tanulói számára nyitottak, a diákkör(ök)be június első hetében jelentkezhetnek, ha a diákköri tevékenységhez kapcsolódó tantárgy(ak)ból legalább közepes osztályzatuk van, a tanuló a programból csak a Diáktanács egyetértésével zárható ki.

– A tanulók rendszeres iskolán kívüli tevékenységet engedély nélkül, az osztályfőnök tudtával végezhetnek, ha a tevékenység a tanulmányi munka rovására megy, az osztályfőnök a szülők egyetértésével azt szüneteltetheti.

– A tanuló joga, hogy hit és vallási oktatásban részesüljön és társai kötelezően tiszteletben tartsák világnézeti, vallási nézetét, nemzeti vagy etnikai önazonosságát, az azt jelképező ékszerek vagy ruhadarabok viselését.

  • A diákönkormányzati és szülői közösségi jog gyakorlása:

– A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy osztályba járó tanulók 50%-a tekinthető.

  • A gyermek, a tanuló joga, hogy az intézményben szülői kérésre szociális kedvezményben részesüljön, mely igényét az önkormányzathoz nyújthatja be.

 

2. A tanulók kötelességei

 

  • A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ (2) bekezdése alapján a tanuló kötelessége részt venni az intézményben szerezett foglalkozásokon 16 óráig.
  • A 16 óráig történő benntartózkodásról való mentességet a tanuló szülője kérheti az erre rendszeresített formanyomtatványon. E formanyomtatványon meg kell jelölni, hogy mely napokon, hány órától kéri a mentességet és ezt meg kell indokolnia.
  • A tanulót az intézményvezető e nyilatkozat leadása alapján mentesítheti a délután foglalkozások alól.
  • Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanuló társait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse.
  • Biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem.
  • A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat, megismerje a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat és rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon

– A foglalkozásokon tiszta, ápolt, kulturált külsővel kell megjelenni, tilos a hajfestés, körömlakk, tetoválás, testékszer viselése. A helyhez és alkalomhoz illően a tanuló viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanítóinak, tanárainak és társainak. A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes az alkalomhoz illő egységes jellegű ruházatban jelenjenek meg. Az ékszer viselése a jó ízlés határain belül a tanuló magánügye, de azt testnevelés és technika órán köteles levenni. Az iskola az elveszett ékszerekért, egyéb értékekért felelősséget nem vállal. A kötelező és választható foglalkozások ideje alatt a tanuló csak tanári engedéllyel hagyhatja el az iskolát.

– Iskolánk minden tanulójának elsőrendű kötelessége az iskolai munkában legjobb tudását nyújtani, minden foglalkozásra magával hozni a szükséges felszerelést, valamint ellenőrző könyvét, s abba érdemjegyeit beírni, majd tanáraival és szüleivel azt aláíratni. A tanuló (a közösség) az általa elvállalt feladatok – a meghatározott határidőn belüli – végrehajtásáért felelősséggel tartozik, kötelessége, hogy az osztályfőnöke vagy szaktanárai által meghatározottak szerint és felügyeletével közreműködjön saját környezete, az általa használt eszközök rendben tartásában és minden területen védje az iskola épületeit, berendezéseit. Az okozott kárt a törvény szerinti mértékben meg kell térítenie.

– Az iskolai munkához nem szükséges felszereléseket tilos a intézménybe bevinni (játék, walkman, discman, stb.), mobiltelefont indokolt esetben tarthat magánál a tanuló, de a tanítás időszaka alatt kikapcsolva kell tartani a készülékeket. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítás, illetve a tanulók egymás között nem folytathatnak bárminemű üzleti tevékenységet. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, kést, öngyújtót, gyufát, petárdát valamint alkoholt, cigarettát és kábítószert. Az intézmény összes területén és közvetlen külső környezetében tilos a dohányzás, az alkohol és a kábítószer fogyasztása.

– A megőrzésre leadott tárgyakért, vagy pénzért az iskola felelősséget vállal, a megőrzésre le nem adott tárgyakért és pénzért az iskola nem vállal felelősséget.

3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

 

  • Az osztályfőnökök valamint a szaktanárok az első órákon a tantárgy jellegének megfelelően balesetvédelmi oktatást végeznek a tanulói balesetek elkerülése céljából. Esetleges balesetnél azonnal értesíteni kell a intézmény vezetőjét, osztályfőnököt, ügyeletes nevelőt. A balesetek elkerülése és a tisztaság megóvásának érdekében az intézményben tanulói ügyeleti rendszer működik.
  • A tanulóknak meg kell ismerni az épület kiürítési tervét és részt kell venniük annak évenkénti gyakorlatában.
  • Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan be kell tartaniuk az iskola dolgozóinak utasításait valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
  • Testnevelési órákon, edzéseken a sportfoglalkozásokon a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tornateremben és a sportcsarnokban.
  • A sportfoglalkozásokon balesetvédelmi okokból a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót.
  • Az iskolaorvos az éves iskola egészségügyi munkaterv alapján elvégzi – vagy a szakorvos illetve a védőnő részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
  • iskolafogászat
  • belgyógyászati vizsgálat
  • szemészeti és hallásvizsgálat
  • a tanulók fizikai állapotának mérése
  • továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal illetve szükség szerinti gyakorisággal.

 

  • Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt személyeknek a kijelölt helyen lehet.

 

4. Az iskola mindennapos szabályai

 

Biztonsági okok miatt az iskola kapuit napközben bezárjuk. 8 óráig az intézmény minden bejáraton megközelíthető (Bercsényi utca, Petőfi utca, székely kapu). 8 óra és 15:45 között az intézmény csak a Petőfi utca felőli akadálymentesített főbejáraton lehet megközelíteni (11:45 és 14 óra között a Bercsényi utcai kapu nyitva van a kerékpáros közlekedés könnyítése céljából). Tanítási időben (délelőtt, délután) kérjük a szülőket, ne zavarják az iskolai munkát. Aki ebéd után elviszi a gyermekét az iskolából, az a földszinten a posta előtt szíveskedjen várakozni.

A hivatali ügyintézés céljából munkaidőben lehet a titkárságot felkeresni (7:30-15:30 óra között).

 

4. 1. A tanítás, a tanórán kívüli foglalkozások, az óraközi szünetek rendje

 

  • A tanítás előtt 730 – 745-ig az iskola udvarán gyülekezhetnek a tanulók, az iskolai felügyeletet 730-tól biztosítjuk, a tanulók az iskola épületébe ekkor léphetnek be. Minden tanulónak és az első órát tartó pedagógusoknak 745-re kell érkeznie a tanterembe, a tanítás 755 órakor kezdődik. Ha a tanuló 755-kor nincs a tanteremben, későnek számít, ha a tanítási óra megkezdésekor nincs a tanteremben, hiányzónak minősül, a nevét be kell írni az osztálynaplóba.
  • A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje:

1. óra 755 – 840

2. óra 900 – 945

3. óra 1000 – 1045

4. óra 1100 – 1145

5. óra 1200 – 1245

6. óra 1255 – 1340

7. óra 1350 – 1435

  • Az óraközi szünetekben az alsó tagozatos tanulók a játszóudvaron tartózkodhatnak, rossz idő esetén az emeleti folyosókon és a zsibongókban. Becsöngetéskor az alsós udvari bejáratnál gyülekeznek és sorakoznak a tanulók. A tanulók az osztálytermekben tízóraiznak az első szünetben.
  • A felső tagozatos tanulók reggel a sportpályán gyülekeznek, rossz idő esetén az aulában. Az első szünetben a tanulók az ebédlőben illetve az ebédlő melletti belső zárt udvaron tízóraiznak. A többi szünetben a tanulók a sportpályán tartózkodnak. Rossz idő esetén a tanulók a folyosókon (leányok) és a zsibongóban (fiúk) tartózkodnak. Jelző csengetéskor az osztálytermek előtt sorakoznak.
  • Az első-negyedik évfolyamon minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra az osztályfőnök tanító legalább 30 perces játékos, egészségfejlesztő testmozgást tart tanítványainak.
  • A nem napközis tanórán kívüli foglalkozásokra a foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel gyülekeznek a tanulók a terem előtt.
  • A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit, játszóterét, sportudvarát csak nevelő illetve erre a feladatra megbízott felnőtt személy felügyeletével használhatják.
  • A napközi munkarendje: a délelőtti tanórai foglalkozásokat követően a napközis tanulók a napközis csoportjuk számára kijelölt tanteremben gyülekeznek, majd a csoportvezető nevelőjükkel indulnak ebédelni.
  • Az étkezés után a tanulók a nevelő által irányított szabadidős foglalkozáson vesznek részt 14 óráig. Ezután kezdődik a délutáni napközis foglalkozás, mely 16 óráig tart.
  • A felsős napközit vezető nevelők 12:45 – 16:00 között biztosítják a felügyeletét a tanulószobás tanulók számára. A napközis tanulmányi munka 14 – 16 óráig tart.

 

4. 1. 1. Az ügyeletes tanulók, szertárosok és hetesek feladatai

 

  • A tanulókat az ügyeletesi feladatok ellátására az osztályfőnökök jelölik ki, feladataikat a diákönkormányzatot segítő tanár irányításával és felügyeletével egyhetes időszakban végzik, munkájukat az osztályfőnökök értékelik. Az ügyeletesek figyelmeztetik a fegyelmezetlen tanulókat, ha ez eredménytelen marad, beírják a fegyelmezetlen tanuló nevét az ügyeleti naplóba (akinek a neve egy hónap alatt háromszor kerül be a füzetbe, két hónapig automatikusan kizárja magát minden szabadidős rendezvényből), ha az ügyeletes fellépése hatástalan, segítséget kér az ügyeletes tanártól.
  • Szertárosi feladatok ellátására a szaktanárok adnak megbízást a tanulóknak, feladataikat is a szaktanárok határozzák meg.
  • A hetesi feladatok ellátására osztályonként az osztályfőnök jelöl ki két tanulót. Feladataik:

– becsöngetéskor ellenőrzik, hogy minden tanuló kész a tanítási óra megkezdésére, ellenőrzik a létszámot,

– a szünetekben kiszellőztetik a tantermet,

– gondoskodnak krétáról és a tiszta tábláról,

– óra után ellenőrzik a terem rendjét, tisztaságát, jelentik a berendezésben esetlegesen keletkezett kárt.

 

4. 1. 2. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések

 

  • A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és a intézmény hivatalos rendezvényein.
  • A tanuló késését és hiányzását a naplóba a foglalkozást tartó pedagógus jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztásokat igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. A tanórákról való késés 1 igazolatlan órát jelent. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, amely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Másodszori igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel közösen jár el, indokolt esetben kezdeményezik a gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolat felvételét, valamint a tankötelezettség megszegése miatt a szabálysértési eljárást.
  • A tanuló mulasztása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha

– a szülő írásbeli kérelmére a tanuló mulasztása megkezdése előtt engedélyt kapott (3 napig az osztályfőnöktől, 3 napot meghaladó esetben a intézményvezetőtől),

– a tanuló beteg volt (melyet a szülő által is láttamozott orvosi bizonyítvánnyal igazolhat), hatósági vagy egyéb alapos ok miatt igazoltan nem tudott eleget tenni kötelezettségének, – a tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, lehetőleg még a hiányzás első napján (a bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkedni kell a mulasztás okának felderítésére).

  • Ha a tanuló nem kapott előzetes engedélyt a távolmaradásra, mulasztását az iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 munkanapon belül igazolnia kell, azt követően mulasztását igazolatlannak kell minősíteni.
  • A későn érkező tanulók szüleit az osztályfőnök a harmadik késést követően az ellenőrző könyvi bejegyzéssel értesíti, ha a tanuló saját hibájából ismételten késik, büntetésben kell részesíteni.
  • Jelentős családi esemény miatt a gyermek hiányzásról tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe.

 

 

4. 2. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

  • Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulóz, aki képességeihez mérten:

– tanulmányait kiemelkedően végzi,

– kitartóan szorgalmas,

– példamutató közösségi magatartást tanúsít,

– eredményes kulturális tevékenységet folytat,

– kimagasló sportteljesítményt ér el,

– jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,

– egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

 

4. 2. 1. A jutalmazás formái

 

  • A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után.
  • A kiemelkedő közös erőfeszítéseket vagy a példamutatóan egységes helytállást jutalomban lehet részesíteni. A csoportos jutalmazás lehet oklevél, kirándulás vagy táborozás anyagi támogatása, – oklevélről a Diáktanács véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
  • A szóbeli és írásos dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes tanulók nevét a dicséretes teljesítmény megnevezésével együtt közzé kell tenni a intézményi faliújságon.
  • Az iskolai tanulmányi verseny győztes osztályai (alsó, felső) 1 szabadnapot kapnak, melyet a következő tanév szeptember hónapjában használhatnak fel.
  • Az egyes tanulók jutalmazásának az alábbi fokozatai lehetnek:

szaktanári dicséret: azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktanár döntése alapján a szaktárgynak megfelelő elismerésben, dicséretben részesíthetők.

osztályfőnöki (napközi vezetői) dicséret: az osztályfőnök (napközis nevelő) saját döntése vagy pedagógustársai javaslata alapján a tanulót példaként állítja tanulótársai elé, és a dicséretet írásban a szülőknek is tudomására hozza, valamint bejegyzi az osztálynaplóba,

igazgatói dicséret: a Diáktanács, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményéért a intézményvezető a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti, az osztályfőnök bejegyzi a naplóba,

nevelőtestületi dicséret: a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény félévkor és tanév végén, az egyéb kimagasló eredmény a tanév bármely szakaszában jutalmazható; a dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, jóváhagyás esetén erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi az osztálynaplóba,

Petőfi érem: kitűnő tanulmányi eredmény, példamutató magatartás; kivételes esetben egy-két négyes példamutató magatartás; az iskola hírnevének öregbítése; tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való szereplés. Az érem odaítéléséről a nevelőtestület javaslata alapján a intézményvezető dönt.

– A kitüntetésnek ezüst és bronz fokozata adható 8. évfolyam végén.

  • Az egész évben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni.
  • Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni.
  • A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót.

 

4. 3. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

 

  • Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai házirendet megszegi, igazolatlanul mulaszt, illetve tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni.
  • A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:

Szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt,

Osztályfőnöki figyelmeztetés a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt,

Osztályfőnöki megrovás többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés után az iskola házirendjének folytatólagos megsértése miatt,

Igazgatói figyelmeztetés jelentősebb igazolatlan mulasztás vagy súlyosabb fegyelmezetlenség miatt (az osztályfőnök kezdeményezi),

Igazgatói megrovás a tanuló súlyos kötelesség szegése, agresszív viselkedés, tiltott eszközök és szerek bevitele az iskolába.

 

  • Az osztályfőnöki, illetve igazgatói figyelmeztetéseket írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. Az igazgatói figyelmeztetést az egész tanulói közösség tudomására kell hozni.

 

4. 3. 1. Fegyelmi büntetések

 

  • Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető.
  • A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni s a tanulót azonnal legalább az „igazgatói figyelmeztetés” büntetésben kell részesíteni.
  • Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

– az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába behozatala, fogyasztása,

– tiltott sajtótermékek behozatala az iskolába,

– fegyvert vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába,

– szándékos károkozás,

– az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának súlyos megsértése,

– az iskolatárs bántalmazása emberi méltóságában megalázása, zsarolása,

– sorozatos durva és trágár kifejezések használata,

– az ellenőrzőben az osztályzat, illetve szülői aláírás meghamisítása,

– a társ vagy a közösség pénzének, értékeinek eltulajdonítása.

  • Az a tanulók, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult.
  • A felelősségre vonás eljárásmódját – kötelezettségszegést követően 3 hónapig – jogszabály határozza meg.
  • Fegyelmi büntetések:

– megrovás,

– szigorú megrovás,

– kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

– áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,

– eltiltás tanév folytatásától (nem tankötelesnél),

– kizárás (nem tanköteles tanulónál).

 

4. 3. 2. A tanuló kártérítési felelőssége

 

Ha a tanuló a intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie.

A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező kisebb munkabér egy havi összegének 50 %-a. Szándékos károkozásnál, – ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes – a kártérítés a legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.

A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. A gazdasági ügyintéző feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel, vagy a gondviselővel.

 

 

4. 4. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

 

  • A pedagógiai szolgáltatások az iskola tanulói számára ingyenesen vehetők igénybe.
  • Térítési díjat kell fizetni:

– étkezés

– diákigazolvány

– önként vállalt biztosítás

– bizonyítvány másodlat igénylése esetén.

  • Az étkezési térítési díjakat az iskola gondnoka a intézményvezető által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be, a befizetés időpontjáról a szülőket tájékoztatni kell.
  • Ha a tanuló betegsége vagy hosszabb távolléte miatt lemondta az étkezést, akkor ezt túlfizetésként kell kezelni és a következő havi étkezési térítési díjaknál kell beszámítani. A lemondás személyesen vagy írásban (telefonon) az iskola gondnokánál történhet előző nap 2 óráig. Amennyiben a lemondás nem történik meg az adott napot a tanulónak meg kell fizetni.
  • Visszafizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a tanuló iskolát változtatott vagy a tanévben nem kíván tovább a napköziben, menzán étkezni. Visszafizetés illeti meg a szülőt abban az esetben is, ha az általa befizetett étkezési térítési díjat más (önkormányzati támogatás, jószolgálati szervezetek, stb.) az iskola számlájára befizette.